A Tunyogi Játszóházat Tunyogi Erzsébet hozta létre több mint 15 éve. Itt mozgás és értelmi fejlesztés folyik nagyon különleges mégis rendkívül egyszerü és természetes módon, mégpedig a játék erejével! Ezért is hívják másnéven Játékterápiának!
Mikor ide belépünk rendkívül változatos, színes világba csöppenünk. Minden szoba tele van játékokkal, színes eszközökkel, érdekes tárgyakkal. Nem csak mozgásterápiával segítik a gyermekek fejlődését, hanem minden érzékszervre kiterjedő fejlesztő programon is részt vesznek. (Közösen zenélnek a gyermekek, gyurmáznak, festenek, mondókáznak, szín-fényterápia, hangfelismerés, kirakózás, és hosszasan lehetne sorolni még, hiszen a program 6 hetente teljesen, naponta részlegesen módosul! Itt minden a gyerekekért van akik a játék hihetetlen erejénél fogva nyílnak ki a világra, hajlandók megtenni az első kúszó-mászó vagy fogó mozdulatokat 
Elérhetőség: http://www.tunyogi.hu
Itt egy figyelemreméltó írás Tunyogi Erzsébetről és az ő terápiájának az egyediségéről:
Sérült gyermekek kapcsolata a családdal- mondókákon, dalokon, verseken, meséken keresztül.
I./ Sérült Gyermek a családban
Egy házaspár életében, talán a legszentebb esemény a gyermek várása, majd megszületése. A kilenc hónap alatt sokszor elképzelik a gyermeket, felruházzák mesebeli szépséggel, tehetséggel, tulajdonsággal. A születés a boldog beteljesedés.
Igy történik ez akkor is, amikor a boldog beteljesedés helyett, tragédia következik be, mert a gyermek sérültként, vagy fogyatékosként jön a világra.
A tragédia bekövetkeztével a szülőpár harmonikus személyisége, szociális helyzete, társadalmi megítélése szétesik.
- A szülő személyiségének torzulásai a következők lehetnek: - szorongás, félelem, gyűlölet (ön- és kivetített), szocializációs zavar(kapcsolatok elvesztése), szégyen. A rendkívül alacsony önértékelés blokkolja a társas kapcsolatait és a gyermekéhez való viszonyát.
- A szülői szerep is sérül a tragédia megélésével, ez lehet a gyermekére és környezetére kivetülő állandósult boldogtalanság. A gyermek "rejtegetése" család és barátok elől. A szülőben elhatalmasodik a gyermekére ránehezedő betegségtudat, amely folyamatosan arra készteti, hogy gyógyítókat keressen, mert a vele megtörtét esemény irracionális, így sok esetben irracionális megoldásokat kerget. (Pl. látók, energia adók...stb.)
- Szülő viselkedése is megváltozik ami elsősorban a beteg ápolására, gondozására, mindentől való túlzott féltésére korlátozódik. A gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen az oldott játékot kezdeményező szülő. A sérült gyermeket nevelő szülőnél ez a tevékenység is sok esetben súlyosan zavart.
- A természetes szülői és anyai ösztönök is részben, vagy teljes elvesznek. Gondolnunk kell itt a táplálásra, mint a szoptatás képtelenségére, vagy a testi közelség és a metakommunikáció torz voltára. A gyermek nevelésére, bánásmódjára jellemző a szülői tehetetlenség érzése.
Összegezve: személyiség torzulása = a tragédia megélésével, ebből következik az irracionális viselkedés a gyermekkel és társakkal.
II. Megoldási módok:
A művészetek áthatják egész életünket, elsősorban az érzelmekre hatnak és a lelki élet harmonikus fejlődését és állapotát biztosítják. A dal, a vers és a látvány esztétikai élvezete, olyan biológiai folyamatokat indít el a szervezetben, amely az öröm és boldogság forrása. A gyermek és szülő kapcsolata ez esetben bizalmas és harmonikus.
Az egészséges csecsemő szülője automatikusan alkalmazza a ringató, csucsujgató, hintáztató, lovagoltató mondókákat, dalocskákat. A szülő a csecsemőjének számtalan taktilis ingert biztosít, mint pacskolgatás, puszilgatás, fújás, simogatás, csipkedés és így tovább. Ezzel szemben ezekből az alapvető ingerekből a sérült csecsemőnek, gyermeknek alig jut valamennyi. Igy a szervi sérülése mellett az érzelmi biztonsága is veszélybe kerül.
A Gyógyító Játszóházban arra törekszünk, hogy a sérült csecsemőt vagy gyermeket nevelő szülőt megtanítsuk a művészetekben rejlő érzelmi felszabadultságra.
Jó eredménnyel alkalmaztuk az irodalom a zene, a képi műalkotásokat, valamint a társművészeteket, mint a tánc és a szerepjáték.
1./ Mondókák
A szülő gyermekét elfogadó, szeretettel teljes testi kapcsolatának kialakításában a kisded mondókák igen fontosak. Ilyen lehet az altató, melynek kétszemélyes világában a csecsemő vagy a kisgyermek a tökéletes meghittséget éli meg.
A monoton ritmikus mondókák, versikék (mosdatók, etetők, öltöztetők stb.) mondogatás nyugtatóan hat a gyermekre.
Az egyenletes mozgatással kisért cirógatók, tapsoltatók, ütögetők, csipkedők stb.) ellazulást , relaxációt idézhetnek elő.
A cselekedtetők ( lovagoltatók, hintáztatók, hordozó, lóbáló...)együttműködést, kapcsolatteremtést feltételeznek, és segítik, hogy a szülő és a gyermek egymást kölcsönösen megismerje. Ebből következik, a közös játék, amely örömet okoz.
A csecsemőkort követő életszakaszokban igen nagyok lehetnek a sérült gyermeknél is a fejlődési eltérések.
Lesznek, akik 2 éves korban már pár soros mondókákat mondanak, s szívesen hallgatnak verseket, verses meséket, s lesz aki 3, vagy akár 6-7 éves kora körül versel.
A versek és mesék az egész gyermekkort át kell, hogy szőjék.
2./ Versek- verses mesék.
Ismereteket közvetítenek időjárásról, növényekről, állatokról, ünnepekről, érzelmekről és segítik a képi látásmódot, képekben megfogalmazott gondolkodást.
A versek szójátékai és ritmusai alkalmat adnak arra, hogy a gyermek passzív és aktív beszéde is nagymértékben fejlődjön, valamint az egyszerűtől a bonyolultig mozdulatjátékokat játszhasson a családdal, vagy egyedül. A beszélő gyermek ünnepek alkalmával egyenrangú társként bekapcsolódhat a család társas életbe.
3./ Mesék:
A mesék segítik a gyermeket, hogy eligazodjon a világban, hogy legyőzze félelmeit, kezelni tudja a konfliktusokat. A mesék világában a jótett megdicsőül, az ellentétek feloldódnak, a főszereplő, akivel a gyermek azonosulni képes a történet végén szerencsés sorba kerül. Ennek a varázsvilágnak a megteremtése segíti a fantázia kibontakozását és fejleszti a gyermek humorérzékét.
A szülő-gyermek kapcsolat elmélyítésének legfontosabb eszköze pedig az Esti mese!!!
Azt látjuk, hogy az irodalom, akár nép vagy műköltészet egész életünket áthatja és kulcs fontosságú az érzelmi nevelésben.
A sérült gyermeket nevelő családok esetében nemcsak a gyermek lelki egészségét biztosítjuk a művészetekkel, hanem a szülő kiegyensúlyozott állapotát is elősegítjük.
A sérült gyermeknek és szülőjének is szüksége van a művészetek élvezetére, ezért szervezünk, vagy javasoljuk a gyermek színházi előadások látogatását. A színház látogatása megtanítja a gyermeket a kultúrált viselkedésre, a színház egy megszentelt tér, mely áhítatot ébreszt úgy a gyermekben, mint szülőjében. Egy -egy előadás felhasználja a zenét, az irodalmat és a látvány műalkotását. A színház feszültségeket old, ünnepi hangulatot teremt.
A könyvtárak gyermekkönyv kiállításai alkalmasak arra, hogy a könyvet, mint műalkotást is megismerjék és tiszteljék. A könyvek illusztrációi nagymértékben befolyásolhatják a gyermek esztétikai igényét.
Az élményekből szerzett tapasztalat válik ismeretté, s a reménytelennek tűnő tanulási nehézségekkel küzdő gyermekből is jól képezhető, önálló életet élő ember válhat.
